Híreink

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HERENDI HORGÁSZ EGYESÜLET

 

FEGYELMI SZABÁLYZATA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:

 

 

 

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

 

1. §.

 

 

 

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabályok, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, illetőleg a hasznosító szervezet által megállapított horgászrendek, szabályok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és horgász szervezeti tagság visszatartása hasonló magatartástól.

 

 

 

FEGYELMI VÉTSÉGEK

 

2.§.

 

 

 

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

 

a.) aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;

 

b.) akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos szabálysértésért jogerősen halgazdálkodási vagy halvédelmi bírsággal sújtottak, illetve horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

 

c.) akit a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsértésében a halászati őrök, társadalmi ellenőrök tetten értek;

 

d.) horgász szervezet által megszabott és közzétett horgászrendi előírásokat megszegi;

 

e.) aki az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti;

 

f.) aki, mint a választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja;

 

g.) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen, valótlant állít.

 

 

 

 

 

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

 

3.§.

 

 

 

1. Fegyelmi büntetések

 

a./ figyelmeztetés;

 

b./ megrovás;

 

c./ szigorú megrovás;

 

d./ az egyesület vizén a horgászattól való meghatározott idejű eltiltás (ami kapcsolódó halvédelmi szabálysértés esetén az állami horgászjegy, míg horgászrendi vétség esetén az adott vízterületre vonatkozó területi engedély váltásának tilalmát jelenti);

 

e./ az eljáró egyesületben a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;

 

f./ egyesületből meghatározott időre szóló kizárás.

 

 

 

 

 

1. Indokolt esetekben a 3. §. (1) bekezdés b./ és c./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a d./ ponttal együtt is ki lehet szabni.

 

 

 

1. Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. §. f./ pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. §. (1) bekezdés b.,/, c./ és d./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségből való visszahívását.

 

 

 

1. A 3. §. (1) bekezdés d./ pontja szerinti horgászattól való eltiltás fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama két év.

 

 

 

1. A 3. §. (1) bekezdés e./ pontja szerinti tagsági jogoktól való eltiltás fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év.

 

 

 

1. A 3. §. (1) bekezdésének d. pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb kétévi próbaidőre felfüggeszthető. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

 

 

 

 

 

LEGGYAKORIBB FEGYELEMSÉRTÉSEK FEGYELMI BÜNTETÉSEI

 

4. §.

 

 

 

 

 

1./ Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogása tevékenység 5 évig eltiltás

 

2./ Az ellenőrzésre jogosult személy tettleges bántalmazása 5 évig eltiltás

 

3./ Az ellenőrzésre jogosult személy sértegetése, szidalmazása 1-3 évig eltiltás

 

4./ Tilalmi időben folytatott horgászat, zsákmány nélkül 6 hónaptól 1 évig eltiltás

 

5./ Tilalmi időben folytatott szoktató etetés 3-6 hónapig eltiltás

 

6./ Tilalmi időben a tilalommal védett halfajból db zsákmányul ejtése és megtartása

 

1-2 évig eltiltás

 

7./ Egynél több db hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik.

 

8./ Egy db méreten aluli hal megtartása 1-2 évig eltiltás

 

9./ Egynél több hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik.

 

10./ Tilalmi időben egy db méreten aluli hal megtartása (két szabály egyidejű megszegése) 1-2 évig eltiltás

 

11./ A kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozásnak egy db hallal való túllépése

 

6 hónaptól 1 évig eltiltás

 

12./ A darabkorlátozás egy hallal való túllépése oly módon, hogy a halak között méreten aluli is van (két szabály egyidejű megszegése) 1-2 évig eltiltás

 

13./ Egynél több hal esetén a büntetés mértéke halanként egy évvel növekszik.

 

14./ Érvényes területi jegy nélküli horgászat 1 évig eltiltás

 

15./ Szabályos eszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat, a bevetett készség őrizetlenül hagyása 3-6 hónapig eltiltás

 

16./ A használható horgászfelszerelések (botok) számára vonatkozó korlátozásának egy bottal való túllépése 1 évig eltiltás

 

17./ A büntetés minden további bot után 1 évvel növekszik.

 

18./ Az egy horgászfelszerelésen alkalmazható horgok számának egy horoggal való túllépése

 

Írásbeli megrovás – 3 hónap eltiltás

 

19./ A büntetés minden további horog után 3 hónappal növekszik.

 

20./ Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok felmutatásának vagy a horgászzsákmány megmutatásának megtagadása, feltéve, hogy más szabálytalanság nem történt. 1-2 évig eltiltás

 

21./ A környezetvédelmi szabályok megszegése – szándékos szemetelés, illetve szemetes helyen való horgászat 6 hó – 1 évig eltiltás

 

22./ A nagyobb kárt vagy veszélyt okozó rongálás, illetőleg a környezetvédelmi szabályok súlyosabb megszegése (pl. gépjármű mosóvízének a tavakba eresztése) 1-2 évig eltiltás

 

23./ Az etetés rendjének megszegése: 3-6 hónapig eltiltás

 

24./ A kifogott halat fulladással sorsára hagyó horgász büntetése: 3-6 hónapig eltiltás

 

25./ A horgászhelyet sötétedés után és éjszaka ki nem világító: 6 hónapig eltiltás

 

26./ A horgászrendben meghatározott időn túl is horgászó: 6 hónapig eltiltás

 

27./ A kivágott léket szembetűnően meg nem jelölő horgász: 6 hónapig eltiltás

 

28./A fogási napló késve történő leadása 6 hónap eltiltás, le nem adás esetén nem kaphat tárgyévre területi jegyet a horgász.

 

29./A közösségi ház házirendjének megsértése esetén, a felelősségvállaló horgász büntetése 3-6 hónapig eltiltás

 

30./ Horgászat során súlymérő eszköz hiánya 2 hónapig eltiltás

 

31./ Szabálytalanul vezetett fogási napló 3-6 hónapig eltiltás

 

32./ Az éjszakai horgászat szabályainak megszegése 3-6 hónapig eltiltás

 

 

 

33./Éjszakai horgászat során reflektor, erős fényű hálózati világítás, továbbá hangjelzéssel ellátott eszköz hangjelzéssel történő használata 3-6 hónapig eltiltás

 

 

 

34./ A bevetett készségek őrizetlenül hagyása 6 hónapig eltiltás

 

 

 

35./ A 24 órás szolgálat ellátás szabályainak megsértése 3-6 hónapig eltiltás

 

 

 

 

 

HATÁSKÖRÖK

 

5. §.

 

 

 

(1) Az egyesület fegyelmi szervének hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2. §. e./ pontja szerinti fegyelmi vétség elbírálása is.

 

 

 

(2) Az (1) bekezdésben nem említett fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása az egyesületi fegyelmi szervek (fegyelmi bizottság) hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra az az egyesület fegyelmi bizottsága illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének és elrendelésének évében az állami horgászjegyét kiváltotta.

 

 

 

Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárás lefolytatását kezdeményezni kell a másik horgászegyesületnél.

 

 

 

Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott állami horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület az illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette.

 

 

 

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

 

6.§.

 

 

 

1. A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

   • az egyesület vezetőségének tagjai;

   • a vízhasznosító, területi engedélyt kibocsátó szervezet

   • megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan, bármely, illetve a sérelmet szenvedett (sértett) horgász;

   • a halászati, a vízügyi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

 

 

 

1. Fegyelmi eljárás csak az egyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el. Az értesítésben részletesen ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

 

 

 

1. Elrendelésre jogosultak: az illetékes egyesület közgyűlése (küldöttközgyűlése), választmánya (intézőbizottsága), vezetősége, elnöksége vagy elnöke.

 

 

 

1. Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről – tudomására jutását, illetve írásos anyag kézhezvételét követően – azonnal gondoskodni köteles.

 

 

 

Ha a horgászegyesület tagja a 2. §. a./, b./., c./, d./., e./ bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

 

 

 

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetve az adott vízre (egyesületi vízre, vagy a fegyelmi vétséget kezdeményező vízhasznosító vízére) vonatkozó horgászati jogát.

 

 

 

ELÉVÜLÉS

 

7. §.

 

 

 

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

 

 

 

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

 

8. §.

 

 

 

1. A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjaiból 3 fő bizottság esetén teljes létszámban jelen van.

 

 

 

1. Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, avagy sértettnek egyeneságbeli rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.

 

 

 

1. A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóbiztosként – az azt megelőző eljárásban részt vett.

 

 

 

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

 

9. §.

 

 

 

1. A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

 

 

 

1. Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

 

 

 

1. Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.

 

 

 

1. Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.

 

Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halászati őr, társadalmi ellenőr, stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban – a bizonyítási eljárás mellőzése esetén – csak a 3. §. (1) bekezdés a./ vagy b./ pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

 

 

 

1. Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges az egyesület tagjai – a felmerülő költségek megtérítése mellett – megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.

 

 

 

1. A tárgyalás nyilvános, azon az egyesület tagjai részt vehetnek. Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

 

 

 

1. A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből – figyelmeztetés után – kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

 

 

 

1. Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további, esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

 

 

 

 

 

10. §.

 

 

 

1. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

 

 

 

1. A jegyzőkönyvet az eljáró szerv tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.

 

 

 

11. §.

 

 

 

1. A szerv zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet a bizottság elnöke azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

2. Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

   1. terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

   2. a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg

   3. a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;

   4. terhére rótt fegyelmi vétség elévült

 

az eljárást határozattal megszünteti.

 

 

 

1. A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

 

A határozat második – rendelkező – részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni. Emellett rendelkezni kell

 

 

 

a.) az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vízére érvényes területi engedély, illetve a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől,

 

 

 

b.) elmarasztaló határozat esetén:

 

- az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem vele járó következménye;

 

- a területi engedély visszavonása felől, ha a 3. §. (1) bekezdés d./ pontjában meghatározott büntetést alkalmazták;

 

- annak az időszaknak a kiszabott – hónapokban vagy években megállapított – büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta;

 

- a büntetés próbaidőre történő felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt;

 

- az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja;

 

- a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha az egyesület, a vízhasznosító, a fegyelmi szerv nem kezdeményezi a halászati vagy más, rendőrségi vagy szabálysértési hatóság eljárását.

 

 

 

A határozat harmadik – indokolási – része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

 

 

 

 

 

12. §.

 

 

 

1. Az indokolást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Ajánlott levélben meg kell küldeni, továbbá a határozatot az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek vagy személynek.

 

 

 

1. Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak – a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el.

 

 

 

1. Ha a 3. §. (1) bekezdésének d./ pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízterületéről tiltották el, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni, ezen hasznosítónak is.

 

 

 

13. §.

 

 

 

 

 

1. A 3. §. (1) bekezdésének d./ - f./ pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

 

 

 

1. A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során az 5. §. (4) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vízén és az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízén a horgászathoz való jogát és területi engedélyét is bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségéről.

 

Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltásának törvényi szabályozottságát. Tehát az egyesületnek joga van akár több évig az egyesület vízéről való eltiltáshoz, ami nem az állami horgászjegy váltásának lehetőségét érinti (ebben az ügyben csak a halászati hatóság rendelkezhet!), hanem kizárólag az adott víz területi engedélyének megváltási korlátozását.

 

 

 

1. Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető tagnyilvántartó kartonjára és egyben bevonják a bevezető ajánlás 7.pontjában meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség – mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, illetve ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet, valamint az egyesület vezetőségét terheli.

 

 

 

1. A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét kivonatosan a közgyűlésen (küldöttközgyűlésen) ki kell hirdetni.

2. Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi elnökség, vezetőség (választmány, intéző bizottság) által lefolytatandó első- és másodfokú eljárásban is.

 

 

 

FELLEBBEZÉS

 

14. §.

 

 

 

 

 

 

 

1. Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az első fokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

 

 

 

1. Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

 

 

 

1. A fellebbezést az elnök – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.

 

 

 

1. Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, az elutasítja, ellenkező esetben az első fokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

 

 

 

1. A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az első fokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

 

 

 

1. Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs.

 

 

 

1. Amennyiben a határozatokban fegyelmi vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat.

 

 

 

 

 

PERÚJÍTÁS

 

15. §.

 

 

 

 

 

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy perújítását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, mely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. A perújítás elrendelése, vagy a perújítási kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület elnökségének, vezetőségének, választmányának, illetve az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. A perújítást elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK

 

MELLŐZÉSE

 

16. §.

 

 

 

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület elnökségétől, vezetőségétől, választmányától abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3. §. (1) bekezdés d./, e./, f./ pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

 

 

 

 

 

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

 

17. §.

 

 

 

1. Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – a 8. §. (4) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.

 

 

 

1. Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni – ha van – az ifjúsági felelős véleményét is.

 

 

 

 

 

Elfogadta a Herendi Horgász Egyesület

 

 

 

 

 

2007. február 10-i közgyűlése

 

Herend, 2007. február 10.

 

 

 

 

 

Dr. Szűcs Lajos

 

Herendi Horgász Egyesület Fegyelmi Bizottság elnöke sk.

 

 

 

 

 

A 2013. február 09.-én másodszorra összehívott közgyűlés a Fegyelmi Szabályzat 4.§. 4. pontját módosította és a 29 – 35 pontokkal egészítette ki.

 

 

 

Jelen Szabályzat a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva a hatályos szabályozást tartalmazza.

 

 

 

Herend, 2013. február 09.-én.

 

 

 

 

 

 

 

HE. Elnöke HE. titkára