Híreink

 

Herendi Horgász Egyesület

 

8440 Herend Vadvirág u. 69.

 

 

 

JEGYZŐKÖNY

 

 

Készült: 2014. január 25-én a Herendi Horgász Egyesület beszámoló közgyűlésén

 

Hely: Művelődési Ház, nagyterem, Herend

 

Jelen vannak: jelenléti ív szerint

 

valamint dr. Molnár Attila a Bakony-Balaton Horgász Szövetség Elnökségi Tagja

 

Tárgy: Évértékelő beszámoló közgyűlés

 

 

2014. január 25-én Kaizer László Elnök a 9.00 órára összehívott közgyűlést megnyitotta megállapította, hogy az Egyesület taglétszáma 149 fő ebből jelen van 58 fő így a Közgyűlés határozatképtelen ezért azt berekesztette. Egyúttal bejelentette, hogy a megismételt Közgyűlést a meghívóban rögzített változatlan napirendi pontokkal az Alapszabály szerint 30 perccel később ismét összehívja és addig szünetet rendelt el.

 

A szünet után 9.30-kor Kaizer László Elnök a közgyűlést megnyitotta, köszöntötte a tagságot, valamint külön köszöntötte Dr. Molnár Attilát a Bakony Balaton Horgász Szövetség elnökségi tagját. A Horgász Egyesület Elnöke megállapította, hogy a 149 főből 66 fő vesz részt a közgyűlésen, valamint, hogy az Alapszabály értelmében a megismételt közgyűlés határozatképes.

 

Kaizer László Elnök ezt követően a tagságnak javaslatot tett Ujhelyi Gabriella jegyzőkönyvvezetőre, a jegyzőkönyv hitelesítésre pedig id. Fazekas János és Fischer József horgásztársakat jelölte. Kérte a tagságot, hogy szavazzanak, elfogadják-e a jelölteket? Ujhelyi Gabriellát egyhangúan, id. Fazekas Jánost 65 fő igen 1 fő tartózkodás és Fischer Józsefet 65 fő igen 1fő tartózkodás mellet a tagság megszavazta.

 

Kaizer László kérte, tegyenek eleget szomorú kötelezettségüknek és emlékezzenek meg a tavalyi évben elhunyt Németh József horgásztársról. A tagság ezt egyperces néma felállással hajtotta végre.

 

Ezt követően az Elnök felolvasta és köszöntötte a 2013. évben belépett új tagok névsorát: Fazekas Balázs, Ritter Zsolt, Rózsa László, Veingartner Ákos.

 

 

 

 

 

A bemutatást követően az elnök ismertette a napirendi pontokat:

 

1. Beszámoló az elmúlt évi Közgyűlés óta végzett tevékenységről és a környezetvédelmi munkáról (E.a: Kaizer László Elnök)

2. Beszámoló a 2013. évi gazdálkodásról. (E.a: Kovácsné Győri Margit titkár)

3. Az Egyesület Felügyelő Bizottságának beszámolója (E.a: Steinbach Pál Felügyelő Bizottsági Elnök)

4. Az Egyesület Fegyelmi Bizottságának beszámolója (E.a: Glück László Fegyelmi Bizottsági Elnök)

5. Az Egyesület Alapszabályzatának módosítása (E.a: Dr. Szűcs Lajos Elnökhelyettes)

6. Tájékoztató a horgászattal kapcsolatos jogszabályi változásokról (E.a: Dr. Szűcs Lajos Elnökhelyettes)

7. A 2014. évi Horgászrend előterjesztése, elfogadása (E.a: Dr. Szűcs Lajos Elnökhelyettes)

8. Az Egyesület 2014. évi gazdálkodási tervének, valamint az Egyesületi díjak előterjesztése, elfogadása (E.a: Kovácsné Győri Margit titkár)

9. Vegyes ügyek (E.a: Kaizer László Elnök)

 

 

 

Megállapította, hogy a napirendi pontok azonosak a korábban a tagság részére kiküldött meghívóban rögzítettekkel.

 

 

 

A napirendi pontok ismertetését követően az elnök kérte a tagságot, hogy kézfeltartással szavazzanak a napirendi pontok elfogadásával kapcsolatosan, melyeket a megjelentek egyhangúan elfogadtak.

 

1. Kaizer László beszámolt az elmúlt évi tevékenységekről (beszámoló mellékelve), melyet a tagság ezt követően vita nélkül egyhangúan elfogadott.

 

 

 

1. Kovácsné Győri Margit beszámolója következett. (beszámoló mellékelve.) A Titkár elmondta, a könyvelési adatok és ténylegesen pénzügyileg teljesített tételek alapján tájékoztatja a megjelenteket. A beszámoló végén Kaizer László feltette a kérdést, van-e valakinek hozzászólása, kérdése? Ezt követően kérte a horgásztársakat, hogy ha egy ponttal kapcsolatban kérdés van, akkor ott tegyenek rá pontot, ne térjenek rá vissza később, miután az már lezárásra került Megkérdezte, ki az, aki elfogadja a beszámolót? Megállapította, hogy a 2013. gazdálkodásról szóló beszámolót a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A szavazás után felkérte Steinbach Pált, hogy tartsa meg beszámolóját.

 

 

 

1. Steinbach Pál Felügyelő Bizottsági Elnök beszámolója (mellékelve) végén Kaizer László Elnök feltette a kérdést: Van-e valakinek kérdése, hozzászólása?

 

Czanik Gábor: „A Felügyelő Bizottságnak az a feladata, hogy ellenőrizzék és figyelemmel kísérjék, hogy az Egyesület Elnöksége mennyire jár el jogosan vagy nem? Úgy emlékszem, hogy nem arra kértem fel a Horgászegyesület Vezetőségét, hogy nézzen utána, hanem hogy oldja meg a feladatot, oldja fel a májusi tilalmat. A vezérkar most az elnöki beszámolóban a véleményét fejezte ki. Én nem a véleményét kérem, hanem ezt a hiányosságot nekik meg kellett volna oldani! Hogy mi a feladata a Vezetőségnek, és mi a feladata a Felügyelőbizottságnak, oda kell rá figyelni!”

 

Kaizer László: „Ez így került be a jegyzőkönyvbe. Mondtam, hogy erre visszatérünk. Utána jártunk, benne volt a beszámolóban, hogy a mai napon szavazásra fogjuk feltenni, hogy a pontyra vonatkozó tilalmat feloldjuk-e vagy ne? Én személy szerint fogom elrendezni, ha a Közgyűlés úgy dönt, hogy ne legyen általános tilalom.”

 

Czanik Gábor: „A félreértést az okozza, hogy én úgy értettem, hogy ez egy lezárt ügy lenne.”

 

Kaizer László: „Fel tudom olvasni. Azt mondtam, hogy szavazásra fogjuk bocsátani. Ha a közgyűlés úgy dönt, akkor arra vonatkozóan el tudjuk rendezni a tilalom feloldását.”

 

Czanik Gábor: „Értem, még nyitva van a kérdés.”

 

Steinbach Pál: „Ez úgymond kritika volt. Úgy tűnt, hogy a Felügyelő Bizottság nem végzi a munkáját megfelelően. A Felügyelő Bizottságnak a Vezetőségi üléseken tanácskozási jogköre van. A Bizottság a döntéseit ezeken az üléseken szótöbbséggel hozza meg. Így a Bizottság nem tapasztalt jogszerűtlenséget, amit szóvá kellett volna tennie. Szeretném felolvastatni a határozatot, a tavalyit, ahol nem ez hangzott el. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a vezetőség. Az Elnök Úr előadásában hallott tartalommal zárult a döntés.”

 

Kaizer László: „Még egyszer felolvasom!” A felolvasást követően elmondta: „Nincs olyan, hogy minden féle halra feloldják a tilalmat, a csak a pontyra! A jelenlegi törvény azt nem teszi lehetővé! Nincs ilyen! A beszámolómban is mondtam, hogy külön fogunk még a horgász renddel foglalkozni. Valakinek még kérdése? Ki az aki elfogadja a beszámolót?”

 

Kaizer László: megállapította, hogy a tagság 64 fő igen, 2 tartózkodással, ellenszavazat nélkül a beszámolót elfogadta.

 

 

 

1. Glück László Fegyelmi Bizottsági elnök vette át a szót (beszámoló mellékelve). A beszámoló után az Elnök megkérdezte, van-e kérdés, hozzá szólás?

 

Czanik Gábor: „A horgász ellenőr feladatát végzi, kimegy, ellenőriz. És előfordult, hogy hiányosságokat talált, vagyis gyanú volt rá. Javaslom a Közgyűlésnek, határozza meg, hogy két személy mehet ellenőrizni, mert ha 1 személy odamegy a horgászhoz, egyszerűen nem lehet bizonyítani az esetleg tapasztalt hiányosságot. Az ismertetett fegyelmi ügyben is úgy oldották ezt meg, hogy szólt a kollégának és ketten mentek oda ellenőrizni. Bizonyíték nem volt, mivel azt közbe visszadobta. Ha két fő odamegy, nem kell bizonyíték különösebben. Meg kell úgy határozni, hogy 2 fő menjen ki ellenőrizni!”

 

Kaizer László: „Köszönjük! Más kérdés, hozzászólás? Az egyesület fegyelmi bizottságának beszámolóját ki az, aki elfogadja?”

 

Az Elnök megállapította, hogy 65 fő igen, 1 fő tartózkodása mellett a beszámolót a tagság elfogadta.

 

 

 

1. Dr. Szűcs Lajos az Egyesület Alapszabályzatának módosításával kapcsolatos beszámolóját követően (beszámoló mellékelve) Kaizer László feltette a kérdést, hogy van-e valakinek észrevétele?

 

Jánszky László: „A stég elvétele vagy felújításával kapcsolatban: kivéve, ha a természet nem engedi a stég felújítását. Például, ha májusban a 1-es tavon bőven víz alatt vannak a stégek és azt nem lehet felújítani.”

 

Kaizer László: „Ezért is hangsúlyoztuk ki a felszólítást! Rugalmasak vagyunk.”

 

Czanik Gábor: „Kiegészíteném azt a javaslatot, hogy az a stég, amelyik nem jó, vagy nem javított állapotban van, nem kellene kisorsolni, hanem az egyesület gondozhatná. Én másodosztályú horgásztagnak érzem magam, mivel stéggel nem rendelkezem, így oda kell sunnyognom, ahol nincs senki. Szerintem ezeket a stégeket egyesületi tulajdonban kell tartani!”

 

Kaizer László: „Ezeknek van anyagi vonzata.”

 

Czanik Gábor: „Milyen költsége van? Társadalmi munkában felújítjuk!”

 

Gosztolai Jánosné: „Aki nem vált stégdíjat, az az egyesület stégén horgászhat díj nélkül?”

 

Czanik Gábor: „Ezek egyesületi tulajdonba kerülnek, és aki oda megy, az horgászhat rajta.”

 

Kaizer László: „Az a baj, ha mélyebben belegondolsz, ezeknek anyagi költségei vannak, ami a tagságot terheli, és a rendben tartása is!”

 

Végh Anna: „Igényelj meg egy stéget, és akkor tudod használni!”

 

Czanik Gábor: „De nem akarom, hogy az enyém legyen, azt akarom, hogy lehessen horgászni! Rengetegszer elzavarnak engem!”

 

Kaizer László: „Aki azzal egyetértene, hogy maradjon a stég az egyesület közös tulajdonában, az egyesület vállalja a felújítási költséget, illetve az egyesület költségét kézfeltartással jelezze szándékát!”

 

Végh Anna: „Mielőtt szavazunk, egy stég már van, a rokkant stég, tehát 1 már van!”

 

Kaizer László: „Igen, 1 már van, de ki az, aki ezt javasolná?”

 

Gál Balázs: „Ha meghatároznánk egyet vagy kettőt vagy tízet…”

 

Kaizer László: „Ne felejtsük el, hogy van arra is lehetőség, hogy nem 1 fő, hanem 2 fő együtt vállalja be a stég karbantartását. Ketten lennének a tulajdonosok. Ki szavaz arra, hogy maradjon a horgászegyesület tulajdonában az elhanyagolt stég?”

 

A szavazás során 3 fő igen, 46 fő nem, 17 fő tartózkodott.

 

Czanik Gábor: „Jó, tehát akkor nem. Az inflációra visszatérve, ki határozza meg? A FIDESZ szerint vagy szerintünk?”

 

Dr. Szűcs Lajos: Ha figyeltél volna, elhangzott, hogy a díjak inflációval való automatikus követésére vonatkozó javaslatot a Vezetőség nem támogatta, így arról szavazni nem kell.

 

Bakonyi Miklós: „Elhangzott egy mondat, hogy a horgásztagság képzése és vizsgáztatása, ezt ki kellene fejteni.”

 

Kaizer László: „Változtak a vizsgáztatási és oktatási szabályok. Azt mondták, hogy készüljünk fel arra, hogy bizottságokat kell felállítani és a tagoknak társadalmi halőr vizsgával kell rendelkezni. Hogy ne fussunk bele ilyenbe, illetve a későbbiekben legyen lehetőség saját jogkörünkben vizsgáztatásra az Alapszabályt módosítani kell. A jövőben ilyen feladatot csak olyan szervezet végezhet – egyéb feltételek mellett –melynek céljai között a képzésre vonatkozó előírás is szerepel. Ha a vizsgatagok kiképzése megtörténik ők, tudnak gyerekeket felkészíteni vizsgára, és ott lesz a lehetőségünk, hogy egyesületen belül meg tudjuk oldani ezen feladatot.”

 

Bakonyi Miklós: „Így világos, mert esetleg valaki arra gondolhat, hogy a már meglévő tagnak kell újra vizsgáznia.”

 

Kaizer László: „Nem árt az új jogszabályokat figyelni, mert vannak olyan területek, amiket tisztába kell tenni. Van még kérdés? Ezt követően a módosításokat szavazásra tette fel:

 

 

 

1./ Az Alapszabály 2. §. új g./ ponttal történő kiegészítését az alábbiak szerint:

 

Az egyesület célja:

 

- a horgászok képzése és vizsgáztatása.

 

A Közgyűlés a módosítást 64 fő igen, 1 fő tartózkodás és 1 fő nem szavazattal elfogadta.

 

 

 

2./ Az Alapszabály 8. §. (2) bekezdése új francia bekezdéssel történő kiegészítését:

 

A tagoknak jogukban áll:

 

A társadalmi ellenőri feladatot vállaló és azt ténylegesen ellátó személyek 50% tagdíj kedvezményben részesülnek.

 

A Közgyűlés a módosítást 64 fő igen, 1 fő tartózkodás és 1 fő nem szavazattal elfogadta.

 

 

 

3./ Az Alapszabály 8.§. (3) bekezdése új francia bekezdéssel történő kiegészítését:

 

A tagok kötelesek:

 

A stégtulajdonos tagok kötelesek minden év május 31-ig a stég állapotát felülvizsgálni és a balesetveszélyes helyzetet megszüntetni.

 

A Közgyűlés a módosítást 64 fő igen, 1 fő tartózkodás és 1 fő nem szavazattal elfogadta.

 

 

 

4./ Az Alapszabály 12.§. (4) bekezdés új t./ ponttal történő kiegészítését. A Vezetőség:

 

Azon stégtulajdonos, aki a stég balesetveszélyes állapotát felszólítás ellenére nem szünteti meg, a stéghelyet a Vezetőség megvonja, és az igénylő tagok közül sorsolás útján más egyesületi tagnak adja át. A stég esetleges elbontása a tulajdonos kötelessége.

 

A Közgyűlés a módosítást 64 fő igen, 1 fő tartózkodás és 1 fő nem szavazattal elfogadta.

 

 

 

 

 

1. Ezt követően Dr. Szűcs Lajos elnökhelyettes tájékoztatást tartott a horgászattal kapcsolatos jogszabályi változásokról (tájékoztató mellékelve). Elmondta, hogy a vezetőség kitöltési segédletet tesz fel a honlapra és az okmányok kiváltása során annak egy példányát a tagok is megkapják, ezáltal teszi egyértelművé a fogási naplók vezetését. Példaként említette, ha az ember elkezd horgászni, a tevékenységet dokumentálással kezdi. Bejelöli a fogási napló naptár részbe a horgászat napját, beírja a víztér kódot, a tavat ahol horgászni szándékozik, és ha nem fog semmit a bejegyzés üresen marad. Ha átmegy máshova, másik tó megjelölésével új sort kell kezdeni, és ha ott fog halat, ami darabkorlátozással védett, akkor azt az új sorba beírja és rögzíti a dátumot. Ha egyéb halat fog, akkor azt az „Egyéb” rovatba. Elmondta, hogy azért nehéz ilyenkor beszélni erről, mert mindenkinek látni kéne az új fogási naplót, hogy hogyan néz ki. „Sokan nem ismernek rá, ez a fogási napló teljesen új lesz. Ha van kérdés és tudok rá válaszolni, megteszem.”

 

Kaizer László megköszönte a részletes tájékoztatást. Kérte, hogy a Herendi Horgásztavakra vonatkozó szabályokra később térjenek vissza.

 

Kaizer László: „Jogos a kritika, hogy a szabályozás bonyolultabb lett, de ami egy országos előírás, azt nekünk is be kell tartani, és be kell tartatnunk. Én is horgász vagyok, és tudnám mondani a véleményemet. Senki nem számolt azzal, hogy mi ilyen változásokat és kötelezettségeket fogunk átélni és az adminisztrációs tevékenységről még nem is beszéltünk. Mindenben ott van a fenyegetés, hogy mi mivel jár. Mi próbálunk segíteni és az előírásoknak megfelelni. Ha bármi kérdésetek van, azt menet közben kérdezzétek. Ez a mi munkánkat is megkönnyíti. Nekünk ezt fel kell dolgozni, le kell jelenteni, ami nagy munkával jár.”

 

Végh Anna: Kezdeményezte, hogy a fogási napló, a nap végén az üresen maradt rovat kerüljön kihúzásra! Álláspontja szerint, ez visszaélésre ad lehetőséget.

 

Kaizer László: „A rendelet nem írja elő, de sok horgászegyesületnél elő írják, hogy az üresen maradt helyeket ki kell húzni!”

 

Dr. Szűcs Lajos: Korábban már elmondtam, először is dokumentálunk, beírjuk, pl: 3-as tón elkezdem január 24-én a horgászatot. Beírom a 3-as tót és a víztér kódot, megjelöltem a naptár részen a horgászat napját. Délelőtt van, nem fogtam semmit, nem írtam be semmit, összepakolok, hazamegyek, ki sem húztam semmit. Délután visszamegyek ugyanarra a tóra. A fogási napló naptár részébe nem kell bejegyzést tennem, mert a nap nem változott, a tó ugyanaz, a víztér kód ugyanaz. Ha kihúztam a délelőtti horgászat során az ide tartozó sorokat, hova írom az ekkor megfogott halat? Új rovatot kezdek? A napi három sor a darabszám korlátozással érintett halfajok beírására ad lehetőséget. Elvileg követhető lenne ez is, hogy kihúzom a halakra vonatkozó egész sort, ha nem fogtam semmit. Így a fogási napló pillanatok alatt be fog telni! Egy nap többször is kimehetek horgászni, így ha külön tavakon horgászok ugyanaznap, a fogási napló gyorsan betelhet, hiszen ez összesen 144 bejegyzésre ad lehetőséget. Nem értem, milyen visszaélésre ad lehetőséget, ha az a rovat üres?”

 

Végh Anna: „Találkoztunk visszadátumozott dologgal. Azt gondolom, ha egy rossz szándékú reggel fog halat azt bejegyzi a naplóba, majd kimegy később megint fog, ezt azonban nem jegyzi be és ott van a hal, mintha azt most fogta volna. Így két halat fogott és egyet könyvelt le. Legalább akkor a nap végén húzza ki azokat a rovatokat. Ne tudjon senki tegnapra fogni!”

 

Jánszky László: „Gratulálni szeretnék a jogszabály alkotóinak!”Ezt sikerült rendesen megbonyolítani!”

 

Kaizer László: „Javaslatainkat elmondtuk, de az eredmény itt van.”

 

Dr. Szűcs Lajos: „A korábbi fogási naplónál többen alkalmaztuk azt a módszert, hogy elosztottuk annak oldalait a három tóra. Tudtuk kinek, melyik a vízterülete. Beosztotta a naplót és úgy vezette a tavakon a fogásokat. Így évvégén az összesítés rendkívül egyszerűen megoldható volt. Ez az új napló ezt nem teszi lehetővé. Év végén számolni fogjuk, hogy ezt az egyes tónál fogtam, ezt a hármasnál. Folyamatosan kell vezetni. Nem lehet elkezdeni az egyes tónál, aztán pár oldallal arrébb a hármas tónál.”

 

Czanik Gábor: „Aki ezt megalkotta az horgászik egyébként?”

 

Dr. Molnár Attila: „Köszöntöm Önöket a Bakony-Balaton Horgászszövetség nevében. Én jelenleg a veszprémi horgászegyesületnek az elnöke vagyok. Gratulálni szeretnék az elnökségnek és a tisztségviselőknek, mert itt nagyon precíz az előkészítés. A gazdasági vezető és titkár beszámolója sem hagy kívánnivalót maga után. Vizsgáztatással kapcsolatos kérdés merült fel. Kaptunk egy olyan feladatot, hogy nekünk is vizsgát kell tennünk halászati őrzésből. Itt az új, bevezetett fogási napló, és a halak külön vannak szedve. Tapasztalat, hogy sokan bodorkát és a vörös szárnyú keszeget nem tudják megkülönböztetni. Külön kell a gardát, a dévért, egyéb őshonos halat, ezüstkárászt, amurt beírni. Van egy másik bajom is, bizonyos halakat kerekítve kell beírni, fél kilóra. A garda méretkorlátozással védett. Háromnál többet nem foghatok. Szerintem ezt elírták. Meg kell tudni különböztetni a különböző halakat. Felhívom a figyelmet, nézzen utána mindenki, mert nem egyszerű dolog megkülönböztetni őket. Egy-két dolog még van a változások között. A 12. életévét betöltött gyerek horgászvizsgát tehet, és ifjúsági horgász lehet. Korábban a 9 éves gyereket nem vizsgáztattunk le, erre most is csak 12. év után van lehetőség. Ezüstkárászt nem tehetek ragadozásnál fel a horogra, ha nem ott fogom, mivel védett faj. A halvédelmi bírság a legkisebb összeg 10.000, a legmagasabb 500.000 Ft. Ami üti az egyesületeket, a jegyforgalmazóknak összesíteni kell a fogást az egész egyesületre vonatkozóan, ezért fontos a fogási napló összesítése és a földművelésügyi igazgatóságnak május 31-ig meg kell küldeni. Tilos állatokat etetni a hallal. Mindenkinek azt javaslom, tanulmányozza ezeket a jogszabályokat, mert könnyen jégre csúszhat. Jó évet, nagy halakat, görbüljön a bot!”

 

Kaizer László: Van-e valakinek hozzászólása? Kérdése? Véleményünk azt hiszem, ebben közös. Ki az, aki a tájékoztatót elfogadja?” 65 fő igen, 1 fő tartózkodással a tájékoztató elfogadásra került.

 

 

 

1. A 2014-es horgászrend előterjesztése, elfogadása következett Dr. Szűcs Lajos Elnökhelyettes előadásában (beszámoló mellékelve). Kaizer László Elnök elmondta, március 27-ig csütörtökönként, 13-17 óráig lesz a horgászjegyek kiadása. Telefonszám: 261-326, 20/319-6387. Gosztolai Jánosnénál fel lehet iratkozni. Akár már a gyűlés után. Mindenkinek új, állami jegyet kell készíteni. Ez és az összes dokumentum kiállítása személyenként 10-15 percet vesz igénybe. Negyedórás beosztással készítettek egy táblázatot. Minden csütörtökön csak az engedélyek kiadásával foglalkozik a Vezetőség. Kérte, hogy az első időpontokat is próbálják meg kitölteni! Ha a Horgászrendben megjelölt időpontok utolsó napjait veszi igénybe a tagság, a Vezetőség nem fogja tudni kiadni az engedélyeket, a vállalt határidőre. Ne kérjék, hogy a Vezetőség tagjai szabadidejükből többet ezzel töltsenek. Ne az legyen, hogy 10 ember 13 órára odamegy, mert ez esetben nagyon sokat kell várni.

 

Matejovszky Péter kérte még egyszer a telefonszámokat, melyeket Kaizer László megismételt. Kaizer László megismételte, hogy térjenek vissza, arra a bizonyos egy hónapos tilalmi időnek a feloldásához. A tagság arról szavazzon, hogy egy ilyen szakértői véleményt készíttessenek-e, mert ez előfeltétele a szakigazgatási szerhez benyújtandó kérelemnek? Ha a tagság igennel szavaz, 2014-re engedélyezhetik, de ez bizonyos kötelezettségekkel jár. Ezért a 24 órás szolgálathoz ugyanúgy hozzá kell nyúlni valamilyen szinten. Akkor többet kell vállalni ebből is. Arra nincs lehetőség a jogszabály szerint, hogy teljesen, minden tilalom alól kérjék a felmentést.

 

Fazekas László: „A ragadozó halakra nem kell általános tilalmat kikérni.”

 

„A ponty tilalmát tudjuk elrendezni, hogy azt feloldjuk, és ha azt feloldjuk, nem lesz általános tilalom. Mi az összefüggés a süllő és a ponty általános tilalomban?”

 

Dr. Szűcs Lajos: „Általános tilalomra szavazunk, hogy megmaradjon továbbra, vagy nem. Ha általános tilalom van, nem mehetsz ki süllőre, csukára horgászni, ha ezt feloldjuk, akkor mehetsz. Akkor csak a fajlagos tilalom marad, melyet jogszabály ír elő.

 

Kaizer László: „Az az egy hónapos tilalom, ami évek óta van, erről beszélünk.”

 

Németh Sándor: „Itt elhangzott, hogy nem őshonos halakra nincs tilalom, illetve tilalmi idő, ha nincs általános tilalom a nem őshonos fajokat is lehet fogni.”

 

Kaizer László: „Így van, de most maradjunk az egy hónapnál, ami a herendi horgásztavaknál van. Erre tegyünk pontot. Maradjon az egy hónap? Erről kell döntenünk.”

 

Czanik Gábor: „Őrzéssel kapcsolatban se márciusban, se áprilisban, se októberben nincs őrzés. Májusban akkor miért kellene?”

 

Kaizer László: „Mikor májusban beindul a horgászat, több odafigyelést igényel.”

 

Dr. Szűcs Lajos: „Van egy új jogszabály. Sok a nyitott kérdés. Ilyen például a tavak az őrzése is. Ez a végrehajtási jogszabály azt mondja, hogy erre társadalmi halőrt köteles alkalmazni az egyesület. Húsz hektárnyi vízterületnél öt fő társadalmi halőr alkalmazása kötelező. Erről fognak tájékoztatást adni, hogy mi van az ennél kisebb területű tavak esetében. A társadalmi halőr társadalmi vizsgát tesz.”

 

Czanik Gábor: „Az összefüggést nem értem. Ha májusban feloldjuk a tilalmat, akkor ez milyen plusz terhet ró!? Miért kell nekem pluszban májusban ezért kimenni? A másik, hogy van a horgászegyesületnek őrzési kötelezettsége. Ha nincs kinn senki és úgy megy valaki, nem jobb, az, ha van mozgás a tavak körül?”

 

Kaizer László: „Most arról döntünk, hogy a herendi horgászegyesületnek az általános horgászati tilalmát, azt a bizonyos egy hónapot feloldjuk vagy ne? Aki arra szavaz, hogy feloldjuk vagyis, hogy ilyen a jövőben ne legyen tegye fel a kezét.” A szavazatok alapján a 25 fő igen, 33 fő nem, 8 fő tartózkodott. Így továbbra is marad a Horgászrendben meghatározott általános tilalomi idő.

 

Kaizer László: „Megállapítom, hogy a tagság többsége úgy döntött, hogy horgászrendnek ez a pontja is marad, tehát lesz általános tilalom tavainkon. Van-e valakinek még kérdése, észrevétele?”

 

Németh Sándor: „A húsz nemes halhoz az amúr hozzátartozik-e vagy nem?”

 

Kaizer László: „Igen. Próbáljuk védeni az amúr állományt és még telepíteni is fogunk, de erre az engedélyt meg kell kérni a szakhatóságtól mivel idegen honos faj lett”

 

Steinbach Pál: „Elhangzott az Elnökhelyettes Úr beszámolójában, s így felhívom a figyelmet a halászati törvényben szereplő fajlagos tilalomra! Ebből rengeteg differencia lesz. Az általános tilalom még nem lépett életbe, de a fajlagos már igen néhány halnál. Ilyen például a legtöbbet fogott ponty. Nehogy valaki belefusson! Javasolnám az általános tilalom előrehozását, mert ez rengeteg problémát szülhet. A horgász általában a jegyét nézi mindig.”

 

Czanik Gábor: „Ha kárászra horgászom és ponty jön rá, visszadobom. Akkor mi van?”

 

Kaizer László: „Semmi.”

 

Steinbach Pál: „Most ellentmondás van! Három napig megsérthetem a rendet!”

 

Dr. Szűcs Lajos: „A Pali javaslata arra irányul, hogy május 4-ről hozzuk előre május 2-ára az általános tilalom kezdő időpontját. A ponty fajlagos tilalma május 02-án kezdődik, tehát az általános tilalom előtt, így aki ezt nem veszi figyelembe, csak az általános tilalom időpontját nézi könnyen fegyelemsértést követhet el. Ez a horgászrendünkben benne van. El is mondtam, de ha valaki nincs itt és a tájékoztatást nem hallotta, és nem olvassa el jól és figyelmesen a horgászrendünket, gondot okozhat magának!”

 

Kaizer László: „Személy szerint én bevállalom azt a három napot, a halászati felügyelőtől a pontyra kérünk felmentést.”

 

Dávid József: „Ez nevetséges! Aki nem tud olvasni, az megérdemli, majd eljön a következő gyűlésre! Ne foglalkozzunk vele!

 

Fazekas László :”A pontytilalom június 15-ig van.”.

 

Dr. Szűcs Lajos: „Megnézzük, pontosan. Ponty: a jogszabályt igyekszem pontosan idézni, ezek szerint a ponty fajlagos tilalma 05.02-től 05.31-ig tart. A tájékoztatót úgy kezdtem, hogy változtak a tilalommal érintett halfajok, változtak a tilalmi idők. Kérjünk-e engedélyt, toljuk-e előre vagy ne csináljunk semmit és olvassa mindenki jól a jogszabályt?”

 

Kaizer László: „ Akkor mindenki olvassa el a horgászrendünket, amit az engedély kiváltásakor mindenki megkap. Figyelmeztetek mindenkit, akik itt vagytok, hogy marad a horgászrendünk, úgy, ahogy Elnökhelyettes Úr felolvasta.

 

Németh Sándor: „A fogási napló értelmezhetetlen. Miért február végéig kell leadni?”

 

Kaizer László: „Egy állami jegyhez egy fogási napló jár. Nekünk az lenne jó, ha január elején meg tudnánk tenni az adatszolgáltatást. Senki nem érti, hogy miért február 28? A napló leadásának határideje 28-a, de azt kérjük, hogy minél előbb adjátok le, de legkésőbb akkor, amikor az állami jegyet átveszitek. Egyszerűen a jogszabály-változás ezt kéri. Menet közben biztos változtatnak majd rajta.”

 

Dr. Szűcs Lajos: „A jogalkotó abba a hibába esett, hogy a végrehajtási rendelet kiadásával megkésett, hiszen az csak 2013 december29-én jelent meg és rendelkezéseit már 2014 január 01-től alkalmazni rendeli. Így, hogy ezt valahogy kompenzálják a 2013. évi állami jegy és fogási napló érvényességét kitolták 2014. január 31-re. A 2014. évi fogási napló és állami jegy pedig 2015. január 31-ig érvényes. A fogási napló végső leadási határidejét 2015. február 28-ra határozták meg. Ha nem adják le, nem tudunk adatokat szolgáltatni. Az új állami jegyet csak akkor kapja meg a horgász, ha leadta a fogási naplóját. A késve leadott vagy hibásan összegzett fogási napló „büntetése” az állami jegy díjának kétszeresösszegű megfizetése.

 

Kaizer László: „A Herendi Horgász Egyesület területi jegye 2014. december 31-ig érvényes. Aki csak itt horgászik és máshol nem, fontos, hogy minél előbb adja le a fogási naplóját. Ennek leadása rugalmasan történik. Volt, aki már összeszedte, le is adta. Belefutottunk egy problémába, de a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy mindenki a fogási naplóját postaládába bedobja, hanem igazoltan kell átvenni. A fogási napló hátulján lévő elismervényhez mindenki ragaszkodjon. Ez az engedély kiadásához szükséges. Ezzel igazolja, hogy kinél adta le.”

 

Steinbach Pál: „Kötelezővé teszi a horgászrend, a fogás napjának bejelölését a fogási napló naptár részébe. Ennek értelmében, amikor az óra elütötte az éjfélt, következő nap kezdődik, és be kell striguláznom a következő napot is.”

 

Reiner József: „A januári hónapra szeretnék kitérni, idén is ki lehetett volna menni horgászni.”

 

Kaizer László: „Mivel mindenkinek új, állami jegyet kellett kiadni, ezt a múlt héten vehettük csak át.”

 

Reiner József: „Most mivel a napokban jó idő volt lehetett volna horgászni, de nem tudtam kimenni, mert nem volt területi jegyem. Ha január 31-ig tartana a területi engedélyem és ha horgászni szeretnék, akkor hadd menjek!”

 

Kaizer László: „Előre hoztuk a Közgyűlést, hogy tisztázzuk a horgászokkal a változásokat. A jövőre vonatkozóan, amíg nincs Közgyűlés és nem határozza meg a díjakat, így a területi engedély díját is nem tudjuk az engedélyeket kiadni. Közgyűlést pedig nem lehet előbb összehívni.”

 

Reiner József: „Legyen január 31-ig érvényes a területi jegy.

 

Kaizer László: Ezt megbeszéljük. Sajnos erre az évre, december 31-ig él, de a jövőt illetően megbeszéljük, és úgy hozunk rá egy határozatot. Valakinek még kérdése? Hozzászólása? Ki az, aki az ismertetett horgászrendet elfogadja?

 

A közgyűlés 1 fő tartózkodással 65 fő igen szavazattal a 2014 évi horgászrendet elfogadta.

 

 

 

1. Ezt követően Kovácsné Győri Margit Titkár ismertette a 2014. évi gazdálkodási tervet, valamint az egyesületi díjakat terjesztette elő elfogadásra (beszámoló mellékelve). A beszámolót követően Kaizer László feltette a kérdést: „Legelőször szeretném kérdezni, hogy van-e kérdés, hozzászólás? Felteszem szavazásra, hogy a 2014-re vonatkozó díjakat a közgyűlés elfogadja-e?”

 

A Közgyűlés 2 nem, 4 fő tartózkodásával 60 fő igen szavazattal elfogadta a díjakat. Kaizer László a tervről is megkérdezte a megjelenteket, hogy van-e valakinek kérdése, hozzáfűzni valója? „Ki az, aki elfogadja?” A Közgyűlés a 2014. évi gazdálkodási tervet 65 fő igen, 1 tartózkodással elfogadta.

 

 

 

1. A vegyes ügyek kapcsán Kaizer László tájékoztatott: „Szeretném kérni a horgásztársakat, hogy a vízóra leolvasási időket sokan nem tartották be, ezért adok két időpontot. Az első március 1-je, a másik pedig március 8. 9 óra. Az a kérésem, hogy a vízórával rendelkezők jelezzék az időpontokat. Akinek nem tudjuk leolvasni az óráját, attól a jogot meg fogjuk vonni!”

 

Matejovszky Péter: „A mozgássérültekkel kapcsolatban kérnénk a vezetőséget, hogy ezek az emberek mentesüljenek a huszonnégy órás ügyeleti szolgálattól. Fizikálisan nem várhatjuk tőlük, hogy a tavaknál ellássanak bármilyen szolgálatot.”

 

Echinger Zoltán: „A telepítés arányban lesz-e a kifogott halakkal?”

 

Kaizer László: „Évek óta a vezetőségi üléseken elhangzik, hogy hol van hal. Nyilvánvaló, hogy az adottságokat próbáljuk figyelembe venni. A hármas tóba ezért telepítettünk többet. Abba a tóba, ahonnan több halat fognak ki, oda telepítünk többet.”

 

Echinger Zoltán: „Eddig még ilyen sok halat nem fogtak a 2-s tóból.”

 

Kaizer László: „Igen, ezt mi is tapasztaltuk az összegzés során. Próbáljuk ezt figyelembe venni a telepítéskor.”

 

Steinbach Pál: „Melyik volt előbb? A tyúk? Vagy a tojás? A 2012-es vízállapotok miatt a hármas tónál az őszi hal telepítés elmaradt. Erről pontos kimutatásai vannak Elnök Úrnak. Mennyi lett telepítve és mit fogtak ki. Az egyes és kettes intenzívebben lett telepítve.”

 

Jánszky László: „Előtte évben a kettes tó vize ment el, amikor az útról szedték a halat. Elment a kettesből az összes kárász.”

 

Kaizer László: „Valakinek van még kérdése? Ivadékot tettünk 2013-ban 1000-1000 darabot az egyes, kettes tóba. Azt javasolták, a hármas tóba csukaivadékot tegyünk. Ezt pótolni fogjuk, mert a tavalyi évben nem tudtuk megtenni. Minden évben fogunk ivadékot telepíteni, így egy idő után utoléri magát a darabszám.

 

Továbbra is van lehetőség arra, hogy az engedélyek kiadási időpontjának tervezetébe valaki feliratkozzon vagy akár most mehet a Vadvirág 69-be, ha valaki ezzel most kíván élni.”

 

Végh Anna: „Ha valakinek jogszabályi segítségre van szüksége nagyon szívesen segítek, ha bejön a Polgármesteri Hivatalba. Amit kérni szeretnék, hogy a honlapunk aktualizálásra kerüljön, arra a jegyzőkönyvek, jogszabályok, a horgászrend minél előbb kerüljön fel. Azok érdekében, akik itt vannak és azok érdekében is akik nincsenek itt. Így tudjuk mi a kötelességünk. A Horgász Egyesület által az Önkormányzattól tervezett területvásárlás, nálunk az önkormányzatnál megakadt a közigazgatás átszervezése miatt. A járási hivatalban, városban, az építésügyben, településen is sok minden elakadt. A halőrökhöz, társadalmi halőrökhöz és egyebekhez: kérem, hogy akik a tanfolyamra kerülnek kijelölésre, vizsgát tesznek, mindenképpen hiteles emberek kerüljenek kiválasztásra, olyanok, akik ezt a feladatot vállalják, és akikre a közösség is felnéz. A tavalyi év tapasztalata: a halőr ne jöjjön oda egyedül és különös tekintettel egyedül, és részegen! Ha teszi ezt hivatásos halőr, és képzett, azonnal az Elnök Urat fel fogom hívni! A harmadik stégről nekem szabályt ne kiabáljon át senki, ha gondja van, jöjjön oda és ellenőrizzen! Nem követek el szabálytalanságot, maradjunk ennyiben. Szombat délután a tavak környékén a fűnyírózást lehetőleg kerüljük, hogy mások nyugodt pihenését ne zavarjuk. Próbáljunk erre odafigyelni! A férjemmel készítettünk egy stéget, ami azt gondolom, hogy az egyetlen gyermekbarát stég. Arra mentem, láttam, hogy a kisgyerek kővel üti a korlátot. Amikor horgásztárs ült a stégemen, én mondtam, hogy maradjon nyugodtan! Ráér, én még úgysem ülök ki horgászni a stégemre.” Kérte a kulturált stéghasználatot, és azt, hogy mások stégét a használat során is óvjuk és védjük! Kezdeményezte, hogy a Vezetőség vizsgálja meg a január elsejétől való horgászlehetőséget. „Mi kérhetünk és megköszönhetjük az Egyesület vezetőségének a tevékenységüket! A pénzükbe, szabadidejükbe kerül ez. Szálanként átellenőriznek mindent, próbálnak mindenre odafigyelni, tájékoztatót adnak, kitöltési segédletet készítenek. Mindezt a szabadidejükből. Tisztességesen megy a pénzkezelés is. Ez nem azt jelenti, hogy a Felügyelő Bizottság nem él kritikai észrevétellel. Itt valamennyiünk nevében meg kell, hogy köszönjük a Vezetőség tagjainak a munkájukat!”

 

Szabó Ferenc: „Veszélyes fák vannak még a hármas tónál. Le van törve, lesz-e azokkal valami?”

 

Steinbach Pál: „Mutasd meg nekem légy szíves, mit láttál.”

 

Szabó Ferenc: „Rendben, nézzük meg!”

 

Jánszky László: „Szeretném az akácfát kivágatni a bungim előtt.”

 

Steinbach Pál: „Bejelentés-köteles. Jelezni fogom az illetékesek felé. A tulajdonos és a vele együtt élők, együtt értő nyilatkozatára van szükség hozzá.”

 

Mester Krisztián: „Közgyűlés előtt hallottam, a pontyok telepítését 2014-re tervezik, szó van róla.”

 

Kaizer László: „A 2013-as telepítéseknél kértünk utoljára ajánlatokat, vizsgáltuk a lehetőségeket. Jelen pillanatban nincs róla szó. Fontos, hogy lássuk, hogy jön be a tagságtól a pénz. Nekünk gazdálkodnunk kell. Addig nem tudunk tárgyalni, amíg nem tudjuk, hogy mikor tudjuk megvenni a halat. A tagság minél előbb megteszi a befizetéseket, annál előbb tudunk tárgyalni.”

 

Mester Krisztián: „Ne 15-20 cm-es halak legyenek telepítve! Csak a pontyról van szó.”

 

Kaizer László: „A pénzügyi kereteink határozzák meg. Biztos nem 3 kg-os pontyokat fogunk telepíteni, mert mindenki tisztában van azzal, hogy milyen árak vannak. Középutat kell találnunk, a darabszám, méret, kilogramm esetében.”

 

id. Putz László: „Steinbach Pál a bejelentésemben intézkedett-e? Nyírfa kivágásával kapcsolatban.”

 

Steinbach Pál: „A személyesen feltett kérdésre személyesen szeretnék válaszolni. Beszéltem az illetékesekkel és ez alapján válaszolni fogok a kérdésre.”

 

 

 

Kaizer László: „Ha nincs több kérdés, szeretném mindenkinek megköszönni a részvételt a hozzászólásokat, véleményeket. Sajnálom, hogy nem volt első körben határozatképes a közgyűlés. Köszönöm, további szép napot és eredményes és sikeres horgászatot kívánok!”

 

 

 

Ezzel Kaizer László Elnök a Közgyűlést bezárta.

 

 

 

Lezárva 2014. január 25-én 12.30-kor.

 

 

 

 

 

	Kmf
Kaizer László elnök	id. Fazekas János jegyzőkönyv hitelesítő	Fischer József jegyzőkönyv hitelesítő

 

 

 

Ujhelyi Gabriella

 

jegyzőkönyvvezető